A DNS titka, működése a legújabb kutatások alapján

A DNS tökéletes bizonyítéka az intelligens tervezettségnek. A DNS, a teljes genetikai tervrajzot tartalmazza. Egy adott szervezet kialakulásához és lehetséges variációinak kifejlődéséhez, és működéséhez szükséges információt tartalmazza. Ezt genomnak nevezzük. A genom az adott szervezet összes génjét tartalmazza és teljes egészében megtalálható a szervezet minden egyes sejtjének magjában. A genom kromoszómákba rendeződik. Az emberi test több mint 10 billió (1013) sejtből áll, amelyek bonyolult és roppant forgalmú kommunikációval szerveződnek össze. Testünk minden sejtje tartalmaz DNS.

Minden sejt gondoskodik magáról és kapcsolatot tart a szomszédaival, érzékeli azok és önmaga állapotait.

A genom ősi öröksége tartalmazza a bőr és a szem színét, a vércsoport típusát, a testmagasságot, a hajformát és minden egyebet, ami az embert jellemzi, még az ismételhetetlen, egyedi ujjlenyomatok mintázatait is.

Ha kromoszóma-készletünket, mint egy vasúti szerelvényt képzeljük el, akkor minden DNS-szál egy-egy vagon a szerelvényben és génjeink a vagonokban ülő utasok, akik valamely fehérjénk tervrajzait hordják a bőröndjükben.

A DNS kettős-spirál

A sokat emlegetett DNS elnevezés a dezoxiribonukleinsav rövidítése.
A sav elnevezés kissé megtévesztő, mert a DNS valójában bázis illetve só, de ez nem változtat a dolgok lényegén. A DNS -molekula formáját legjobban úgy tudjuk elképzelni. ha magunk elé idézünk egy fokaival megcsavart létrát.

A molekula gerincét hosszú cukor-foszfát lánc alkotja, amelyben szabályos közönként helyezkednek el a bázikus oldalláncok, az ún. nukleotidok, a létra fokai. Ez a kettős spirál szerkezet tovább tekeredik, hasonlóan a telefonzsinórhoz. Ez azután még jobban összecsavarodik, mintha az előbb említett telefonzsinórt szoros gombolyaggá tekertük volna.
Ez a DNS szál, egy gyönyörű geometriai formában tekeredik fel.

DNS

A cukor-foszfát láncra merőlegesen elhelyezkedő négyféle szerves bázis (adenin, timin, citozin és guanin) egymással párokat képesek kialakítani, így a két, szembefutó cukor-foszfát szálat összetartják, mint létrát a fokai. A párok szigorú szabályok szerint képződnek: adeninnel szemben mindig timin, citozinnal szemben pedig csak guanin állhat.

Ezek a nukleotidák (illetve sorrendjük) alkotják a DNS kódját. A titok tehát a jelek egymásutánjában van kódolva. Ha megértjük ezt a kódot, megértjük a DNS üzenetét is.

Az emberi test sejtjeinek sejtmagja 23 pár, tehát 46 kromoszómát tartalmaz.
Ez úgy oszlik el, hogy 22 pár testi és 1 pár ivari kromoszóma. De attól, hogy az az 1 pár ivari, még ugyanúgy benne van az is az összes sejtünkben.  Amikor egyesül a két ivarsejt (a petesejt és a hímivarsejt), akkor egyesül a két fél készlet. A hímivarsejtben lévő kromoszómakészlet határozza meg az utód nemét a következőképpen: a nemi kromoszómapár lehet XX vagy XY. Ha XX, akkor az egyed nő, ha XY, akkor férfi. A petesejt nőkben termelődik, ezért csak X nemi kromoszómát tartalmazhat. A hímivarsejt férfiakban termelődik, ezért X vagy Y nemi kromoszómát tartalmazhat. Ha egy Y-os hímivarsejt termékenyíti meg az X-es petesejtet, akkor az eredmény XY, és az utód fiú lesz. Ha egy X-es hímivarsejt termékenyíti meg az X-es petesejtet, akkor az eredmény XX, és az utód lány lesz.

DNS KROMOSZÓMAA kromoszómákban hosszú DNS láncok csavarodnak fel, amelyeket az ún. nukleotidok alkotnak. Négy különböző nukleotida fordul elő a DNS -ben: guanin (G), citozin (C), timin (T) és adenin (A). a nukleotidák hármasával egy-egy bázishármast (tripletet) alkotnak.
A magyar nyelv lejegyzéséhez 43, szavakba rendezett jelre – betűre – van szükség. A genetikai információ leírására azonban csak 4 jel – a négy szerves bázis (nukleotida) – áll rendelkezésre. Ezek a fentebb említett adenin, timin, citozin és guanin, amelyeket a biológusok értelemszerűen A, T, C és G betűkkel jelölnek. Ezekkel a “betűkkel” írták a DNS “szövegét”.

Hasonlóan ahhoz, ahogy a magyar nyelvben a 43 építőkő egymáshoz illesztésének megvannak a szabályai, a DNS 4 betűjének elrendezése is követ bizonyos elveket. Ilyen szabály például az egymással szemben futó DNS-szálak bázissorrendjének szabálya, vagyis az, hogy az egyik szálon elhelyezkedő szerves bázissal szemben a másikon csak egy meghatározott bázis lehet: citozinnal szemben guanin, adeninnel szemben timin, azaz a lehetséges párok C-G, G-C, A-T; T-A

DNS GENOM

A DNS-szál mentén elhelyezkedő szerves bázisok hármasával csoportosítva alkotják az ún. kodonokat, amelyek jól meghatározott biokémiai utasításokat jelentenek. Mivel 4 különböző bázisunk van, ezek lehetséges kombinációjának száma 3 helyre 444, azaz 64. Vagyis 64 különböző kodon lehetséges.
Ezzel az ABC -vel íródott a teljes genetikai anyag. Ezek alapján a géneket, mint a DNS kodonjainak sorrendjével (szekvenciájával) meghatározott fehérje leírásokat foghatjuk fel.
A fehérjék bonyolult molekulák, amelyek egyszerűbb építőkövekből, az ún.  aminosavakból épülnek fel. Egy adott fehérje alapvetően a DNS kodonjainak sorrendjében van meghatározva.
Azt a DNS -szakaszt, amely a leírást tartalmazza az adott fehérje génjének nevezünk. A génen belül minden kodon egy jól meghatározott parancsot jelent a fehérje szintetizáló rendszer számára.

Az intelligens tervezettség lényege tehát az, hogy, a DNS -ben pontosan rögzítve van minden információ, amely a szervezet felépítéséhez, és működéséhez szükséges.

DNS MÁSOLÓDÁS (REPLIKÁCIÓ)

A DNS molekula képes megduplázni önmagát pontosan lemásolva mindkét szálát. A folyamat azzal kezdődik, hogy a két szál elválik egymástól, mint amikor egy zipzárt nyitunk ki

A “szétzipzárazott” kettős spirál mindkét fele oldalláncaik bázisainak megfelelő kiegészítő nukleotidokat vonzanak magukhoz, és így két, teljesen új, de az eredetivel pontosan megegyező molekula keletkezik.

A folyamat eredménye, teljesen azonos kettős spirál.

Azt a folyamatot, melynek során a génekben őrzött bázissorrend alapján létrejön egy adott fehérjemolekula, átírásnak (transzkripciónak) nevezzük.

Első lépésként a DNS -nek az a szakasza, ahol az adott fehérjét kódoló gén helyezkedik el, szétnyílik. A kettényílt DNS -molekula szabad nukleotidokat vonz magához, így kialakul egy szimpla kiegészítő szál, amely azután leválik a DNS -ről. Ezt az új, egyszálú láncot hírvivő RNS -nek, messenger- RNS vagy röviden mRNS -nek nevezik.

DNS - RNS

Az RNS rövidítés a ribonukleinsav rövidítése, amely egy DNS -hez hasonló molekula, de oldalláncaiban timin helyett uracil (U) van, azaz a négy alkotó bázis nem A, T, G, C, hanem A, U, G, C. Ar uracil minden tekintetben úgy viselkedik, mint a timin, egy dolgot kivéve: a timin kevésbé erősen kötődik az adeninhez, ezért az RNS -szál nem tapad olyan erősen a DNS -szálhoz, amiről másolódik, mint annak kiegészítő párja, ezért a másolódás után a visszazipzárazódó DNS leszorítja magáról az mRNS.

DNS KROMOSZÓMAMikor a másolás véget ért, a DNS ismét bezárul, feltekeredik és nyugalmi állapotba kerül. Ezalatt az átíródott mRNS molekula a sejt egy adott részébe vándorol, ahol megkezdődik az új fehérje szintézise.
Amikor eléri a biokémiailag megfelelő környezetet, a génről a hírvivő RNS -be (mRNS) átíródott kodonok sorrendjének megfelelően aminosavak kapcsolódnak egymáshoz. Minden kodonnak egy, pontosan meghatározott aminosav felel meg.
A kodonok párosítatlan bázisai olyan molekulákat vonzanak magukhoz, melyek egyik végén a megfelelő aminosav, a másikon pedig a kodon bázisainak megfelelő, azokhoz kapcsolódni tudó bázisok vannak. Ezeket a molekulákat szállító RNS -nek (transfer- RNS, tRNS) nevezik, mivel az aminosavakat szállítja a fehérje szintézishez. A hírvivő RNS (mRNS) molekulában tehát éppen háromszor annyi szerves bázis van, mint amennyi aminosav a belőle felépülő fehérjét majd alkotja.

Miután az aminosavak a megfelelő sorrendben helyükre kerültek, az új fehérjelánc és a hírvivő RNS (mRNS) elválnak egymástól. (Valójában ez a szétválás folyamatos, pontosabban a fehérje szintézist végző enzimrendszerről az átíródó fehérje-lánc és a már elolvasott hírvivő RNS (mRNS) kétfelé válva felkunkorodik.)
Miután az új fehérje molekula felépült, némi módosításon esik át, hogy megkezdhesse működését.
Ezek a folyamatok persze rendkívüli sebességgel és precizitással zajlanak a sejtben, akár több millió molekulát termelve percenként.

TELOMERÁZ ÉS A TELOMEREK

A telomer egy szerkezeti fehérje, ami a DNS-láncok végén, a kromoszómákat zárja le.

DNS KROMOSZÓMA TELOMER

A DNs kutató orvosok felfedezték, hogy egy telomeráz nevű enzimnek, speciális, a sejtek élettartamát meghatározó funkciói vannak. Ez az enzim a sejtekben szintetizálódik, és közvetlenül felelős a telomer stabilizálásáért.

Az egymást követő sejtosztódások során a telomerek száma fokozatosan csökken (elvesznek, illetve lebomlanak), míg végül hiányukban a sejt képtelen a további osztódásra vagy abnormális, életképtelen utódsejteket tud csak létrehozni.

A kromoszómákon belül a DNS gombolyagszerűen feltekeredik. A sejtosztódás során a kettős spirál lemásolódik, majd a kromoszómákat létrehozva szorosan feltekeredik.

DNS KROMOSZÓMA TELOMERA kromoszómák végén speciális bázissorozatok, szekvenciák vannak, melyek a telomerek megtapadását szolgálják. Ezek a szekvenciák nagy példányszámban vannak jelen és mindegyikük egy-egy telomert képes megkötni. Ebben a folyamatban vesz részt a telomeráz. Mindaddig, amíg ez az enzim jelen van a sejtekben, azok képesek az osztódásra.

A normális fejlődésű testi sejtek adott számú utódsejt létrehozása után elvesztik osztódó képességüket (azaz telomeráz szintetizáló képességüket) és állandósult sejtekként töltik hátralévő idejüket.

DNS KROMOSZÓMA TELOMERA DNS kromoszómák telomer végződéseinek helyreállításával képesek leszünk lelassítani, vagy visszafordítani a sejt öregedési folyamatait. A telomerek eredeti hosszának helyreállítása lelassíthatja a biológiai óránkat. Ez az életkorunk növekedését, egészségünk helyreállítását eredményezheti.

Mára már elérhetőek ezek a telomeráz enzimek, amelyek elősegítik a DNS kromoszómák telomer végződéseinek regenerálódását. Használatával lelassíthatjuk az öregedési folyamatokat, feljavíthatjuk a helyes sejtmásolódást,  ami által az egészségesebb életképesebb sejtek egészségesebb életfunkciókat tesznek lehetővé.

 

A peptid bioregulátor készítmények ilyen telomeráz enzimeket tartalmaznak. Szerv-specifikus peptid  frakciók közül lehet választani.

Megrendelheti itt kattintva
MEGRENDELÉS ITT KATTINTVA

 

Kapcsolódó cikkek

Leave a Reply